Az egész egy hirtelenjött ötlettel indult… Az elmúlt években számos próbálkozást tettünk, hogy cserekapcsolatot indítsunk el magyarországi iskolákkal, de ezek mind kudarcba fulladtak. Úgyhogy a Diáktanács néhány tagjában felmerült a kérdés: miért ne lehetne egy közelebbi, elérhetőbb iskolával kapcsolatba lépni? Néhány, már régebb kialakult barátság, megbeszélések és rengeteg szervezés eredményeképpen körvonalazódott a kirándulás, amely egyik fő céljai, hogy megismerjük a másik iskolát, Diákszövetségének tevékenységét, s hogy tanulni tudjunk egymástól, hogyan kell egy jó, sikeres iskolai rendezvényeket szervezni.
Április 3-án, reggel indultunk. Hosszas vonatozás és két átszállás után délután megérkeztünk Marosvásárhelyre. Ezután városnézésre mentünk, majd mindenki hazaugrott a fogadó családhoz vacsorázni. A napot fergeteges buli koronázta, éjszakába nyúlóan táncoltunk és szórakoztunk.
Ennek eredményeképpen persze a szerda reggel nehezen indult. A délelőtti szabadidőt sokan egyszerűen csak alvással töltötték, mások a városban sétálgattak, vásároltak. Aztán következett a „harácsolás”, ami különböző vicces dolgok összegyűjtését jelenti (a feladatok között szerepelt például 17 szem mák elhozása). Ezt követte a legfontosabb esemény: közös gyűlést tartottunk, melyen megbeszéltük a DT és DSz tevékenységét, egymásnak ötleteket adtunk, hogyan lehetne mindkét iskolában fellendíteni az általunk szervezett rendezvényeket. Szóba kerültek a két iskola legnépszerűbb eseményei (a mi Karácsonyi Vásárunk és sportversenyeink, illetve a vásárhelyi Diákszövetség Tavaszi Bálja és Ki Mit Tud?-vetélkedői), valamint beszéltünk még a diáktanácsok tevékenységét akadályozó tényezőkről, és arról, hogy sajnos az utóbbi időben az iskola tanulói nem tanúsítanak túl sok érdeklődést a diáktanácsok rendezvényeinek, s hogy a tanárok együttműködése is egyre inkább lankad. Este elmentünk még egyet teázni, beszélgetni, majd mindenki, fáradtan a nap rengeteg eseményétől, hazament.
Az utolsó nap délelőttjét a Bolyaiban töltöttük, részt vettünk az ottani iskolanapok keretén belül szervezett rendezvényeken: voltak, akik elsősegély-oktatásra mentek, mások a tehetségkutatót, az F-faktort nézték meg. Ezután mindenki hazament pakolni, hiszen lassacskán befutott a vonat az állomásra. Egy gyors fényképezkedés és ölelkezés után felszálltunk a vonatra, és hazazötyögtünk.
A Marosvásárhelyen eltöltött napok élményekben gazdagak voltak, mind nagyon jól éreztük magunkat, új barátságok alakultak, a régiek még jobban megerősödtek, s mind a tizenhaton várjuk már, hogy a Bolyai diákjai a mi sulinapjainkon meglátogassanak bennünket, s újabb néhány napot tölthessünk együtt.
Tamási Tímea X. E
Tartalmas és rendkívül letisztult háromnapos képzésen vett részt 2026. január 7–9. között tizenegy kollégánk a Jakab Antal Tanulmányi Házban, ráadásul nem akárkivel: Vidia Negrea, a resztoratív szemlélet egyik legismertebb és legelismertebb szakembere vezette a tréninget.
2025. december 15.-én Nagy Péter “Tegnap nélküli nap” című előadása gondolatébresztő volt mindenki számára.
Az Iskola másként hét egyik nagy előnye, hogy szabadon megválaszthatjuk a periódust. Hasznos és tartalmas másként tevékenységgel megtölteni ezt a hetet nem mindig könnyű, de az elmúlt évek tapasztalataiból kiindulva vagy a sikeres projektekre gondolva lelkesen szervezkedünk valamennyien, hogy diákjaink sok új tapasztalatot szerezzenek ezeken a napokon.